Amikor a múlt a jelen legkorszerűbb technikájával találkozik

A legújabb technológiák jó szolgálatot tesznek a múlt emlékeinek dokumentálásánál is. Kitűnő példa erre a Fiumei úti sírkert legjelentősebb mauzóleumainak és síremlékeinek lézerszkenneres felmérése, amelyet a Lechner Tudásközpont a Nemzeti Örökség Intézetével folyó együttműködés keretében nemrég végzett el.

A korábbi felmérési technikák mellé a 21. században felsorakozó lézerszkenneres technológiát világszerte sokfelé alkalmazzák a kulturális örökség dokumentálására is. Így történt ez például Velence esetében, amikor a 2019-es áradás után felmerült annak az igénye, hogy a víz által veszélyeztetett várost minden részletében felmérjék. Egy másik példa a Frank Lloyd Wright által Arizonában alapított építészeti iskola lézerszkenneres felmérése, amelyből származó 3D modell az iskola 2020-as bezárása után is bejárhatóvá teszi a területet virtuálisan. Ugyancsak nagyon jó szolgálatot tesz a 2019 áprilisában tűzvész áldozatává vált párizsi Notre Dame újjáépítésénél az a lézerszkenneres felmérés, amelyet Andrew Tallon művészettörténész készített a katedrálisról négy évvel korábban.

A Lechner Tudásközpontban – a folyamatosan fejlődő technikai infrastruktúra részeként – 2021 júliusától egy új, korszerű lézerszkenner segíti az épületfelmérések és tervezési feladatok ellátásához szükséges magas színvonalú szakmai munkát. A Riegl VZ 400-i lézerszkenner akár 800 méteres hatótávolsága lehetővé teszi a nagy léptékű felmérést is, ami az örökségvédelem területén, például kastélyok, templomtornyok esetében jelentős könnyebbséget jelent. Másodpercenként akár 500 000 mérést képes elvégezni, egy álláspont adatgyűjtése 60 másodperc alatt elkészül, így a sok álláspontot igénylő feladatokat is igen hatékonyan lehet vele elvégezni. A mérési pontossága még 300 méteren is 2 milliméter alatt van. Képes detektálni és kiszűrni a többszörös visszaverődéseket, valamint a növényzetet.

Az integrált kamera segítségével a lézer- és a képi adatokat is tudja rögzíteni, és magas minőségű automata pontfelhőszínezést tesz lehetővé. A lézerszkenner rendszer az innovatív feldolgozási architektúrát a legújabb hullámforma feldolgozású LiDAR technológiával ötvözi, és mindezek mellett könnyen kezelhető felhasználóbarát színes érintőképernyőjének köszönhetően. A gyors, hatékony metódus BIM-modellek előkészítéséhez is nagyon jól használható, egyetlen felméréssel részletes geometriai alapot lehet előállítani a modellezéshez.

A Nemzeti Örökség Intézetével folyó együttműködés keretében a Lechner Tudásközpont megkezdte a Fiumei úti sírkert lézerszkenneres, fotogrammetriai és geodéziai felmérését. A közel 170 éves sírkert nemcsak egy temető, hanem a múltra való emlékezésnek is egy ikonikus helye, ahol a legjelentősebb államférfiak és a legnagyobb művészek sírjai kaptak helyet, hasonlóan a párizsi Père-Lachaise temetőhöz. A magyar történelem és kultúra nagyjainak a síremlékei is általában külön művészettörténeti értéket képviselnek, nagy részük neves építészek, szobrászok alkotása. A munka során a Lechner Tudásközpont 3D Építésügyi Módszertani Osztálya lézerszkenneres technológiával felmérte a legjelentősebb mauzóleumokat és síremlékeket.

Kossuth-mauzóleum

A Kossuth-mauzóleum Magyarország legnagyobb síremléke. Kossuth Lajos 1894-ben hunyt el Torinóban, hazahozott holttestét először egy ideiglenes díszsírhelyen temették el. 1900-ban írtak ki pályázatot a mauzóleum megtervezésére, amelynek zsűrijében olyan nagy nevek szerepeltek, mint Lechner Ödön, Lotz Károly és Zala György, a pályázók között pedig ott volt a magyar építészek és szobrászok színe-java. A pályázatot Gerster Kálmán és Stróbl Alajos nyerte meg. Monumentális művük 1909-ben készült el. Az ókeresztény és bizánci mintákat követő, görögkereszt alaprajzú belső tér közepén zöld ónix díszszarkofág áll, a mozaikok Róth Miksa műhelyében készültek. A mauzóleum külső megjelenésének jellegzetes eleme a hat dór oszlop, valamint a tetőn a szabadság géniuszának szobra.

Deák-mauzóleum

A Deák-mauzólem a Fiumei úti sírkert legmagasabb pontján, két út találkozásánál áll. A megtervezésére kiírt pályázatot Gerster Kálmán nyerte meg a reneszánsz jellegzetes elemeit tartalmazó tervével. Az épület fő dísze a kupola, a rajta álló géniusszal. A Kiss György által megformázott 6 méter magas angyal-figura a magyar szoboröntés első nagyobb szabású kísérleteként a Schlick gyárban készült. Az 1876-ban elhunyt Deák Ferenc szarkofágját Stróbl Alajos készítette el, azonban 1945-ben megsemmisült, a helyén jelenleg egy egyszerű mészkőkoporsó áll.  A kupola a belső térnek is meghatározó eleme, közepén az éjszakai égbolt képével. A falakat freskók és mozaikok díszítik, Székely Bertalan és Róth Miksa keze nyomán.

Batthyány-mauzóleum

A szabadságharc bukása után kivégzett Batthyány Lajost az osztrákok jeltelen sírba akarták eltemetni, de titokban sikerült holttestét a pesti ferences templom kriptájába szállíttatni. Méltó újratemetésére csak a kiegyezés után kerülhetett sor. Egyszerű második nyughelye helyett jelentős síremléket kívántak neki állítani, ezért a Pesti Napló gyűjtést indított és nemzetközi tervpályázatot írt ki, amelyet Schikedanz Albert nyert meg. A teraszos megformálású Batthyány-mauzóleum 1872–1874 között készült el neoreneszánsz stílusban, historizáló domborművekkel. A kripta az alsó teraszról nyílik, a felső teraszra kétoldalt mellvéddel övezett lépcső vezet. A mauzóleum a megfelelő pénzforrások hiánya miatt befejezetlen maradt, a 2000-ben történt felújítása során egészítették az eredeti terveknek megfelelően.

Jókai-síremlék

Jókai Mór 1904-ben hunyt el, a Nemzeti Múzeumban felállított ravatalát Lechner Ödön tervezte. Sírja a Nemzeti Sírkert kiemelt helyén, az Árkádsor végén kapott helyet, de egy méltó síremlék felállítása még sokáig váratott magára. A megfelelő alkalmat Jókai születésének centenáriuma hozta el 1925-ben, amelyet emlékévvel ünnepeltek meg. Ehhez kapcsolódóan 1924-ben az Országos Képzőművészeti Tanács tervpályázatot hirdetett a síremlékre, ezen a győztes Lechner Jenő építész és Füredi Richárd szobrász lett. Az alapkoncepció a helyszínhez igazodva egy körben elhelyezkedő oszlopsor volt, amely egy rózsakertet foglal magába, mivel az író szenvedélyesen szerette ezt a virágot. A monumentalitás kedvéért ezen a terven némileg változtattak, végül tizenkét négyzet alaprajzú pillért alakítottak ki, ezek egy körbefutó architrávot tartanak. Külső oldalán a felirat Jókai Mór Negyven év visszhangja című írásából származik. 

Ganz-mauzóleum

A Fiumei úti sírkertben már az 1860-as évektől kezdve megjelentek Pest vezető tisztségviselői, valamint a művészeti és tudományos élet nagyjai mellett a gazdasági élet prominenseinek művészi igényű síremlékei és mauzóleumai. Ganz Ábrahám 1867-ben hunyt el, özvegye a következő évben fordult Pest városához, hogy egy síremlék felállítását engedélyeztesse férje emlékére. Megváltotta a Fiumei és a Salgótarjáni út kereszteződésében lévő, valamint a két szomszédos sírhelyet, ahová aztán Ybl Miklós tervezett egy centrális elrendezésű, az itáliai reneszánsz kápolnákat idéző mauzóleumot. A négyzet alaprajzú belső teret három apszis öleli körbe, a negyedik oldalon található a bejárat, amelyet két fekete márványoszlop fog közre. A díszes vasrácsok, kandeláberek Ganz Ábrahám szakterületére utalnak.

Árkádsor

A Gerle Lajos és Hegedűs Ármin tervei alapján 1904–1908 között megépült Árkádsor azt a célt szolgálta, hogy kiemelt helyet biztosítson a legjelentősebb családok kriptáinak. Egyben a temető arculatára is fontos hatást gyakorolt, az itt elhaladó út vált a központi főúttá a Deák-mauzóleumhoz vezető sétány helyett. Az árkádok végét kupolák zárják le, amelyeket egyenként 50 négyzetméteres üvegmozaikok díszítenek Róth Miksa műhelyéből, többek között Körösfői-Kriesch Aladár tervei alapján. A sírboltokba már 1905-től elkezdtek temetkezni, itt nyugszik például Görgei Artúr, Korányi Frigyes, Gundel Károly és Jungfer Gyula. A gép- és kazángyáros Eisele család és Kilián Frigyes könyvkereskedő síremlék-együttese Ligeti Miklós szobraival képzőművészeti szempontból különösen figyelemre méltó része az Árkádsornak.

A Lechner Tudásközpont és a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a múlt év szeptemberében kötött együttműködési megállapodást. Az együttműködés keretében a Tudásközpont térinformatikai alapú webes térképalkalmazást fejleszt a nemzeti örökség gondozásához kapcsolódó szakmai munka támogatására, amelynek segítségével a NÖRI 21. századi színvonalon a 3D modellezés és a térinformatika legmodernebb eszközeivel állhat lakossági és szakmai partnerei rendelkezésére a Nemzeti Sírkert helyszínei, valamint a nemzeti és történelmi emlékhelyek tekintetében, mindezt magyar szervereken futó szoftver-megoldásokkal.

A lézerszkenneres pontfelhőket és a drónfelvételeket a Lechner Tudásközpont 3D Építésügyi Módszertani Osztálya készítette.